Eltávolították egy gyermek egyik agyféltekéjét

6. június 11-én egy texasi kislány teljes jobb agyféltekéjét eltávolította Ben Carson idegsebész a Johns Hopkins Gyermek Központjában, Baltimore-ban. A ritka eljárást egy hemispherectomiának nevezik, és, bár drasztikus beavatkozás, ezt találták a legjobb lehetséges kezelésnek. A kislány Rasmussen agyhártyagyulladásban szenvedett, mely az agykéreg egyre előrehaladó elfajulása, ami kezelhetetlen görcsrohamokat okoz.

Bár az orvosok nem teljesen értik, hogyan lehetséges, de ismert tény, hogy az ilyen esetekben az agy megmaradó fele sok funkciót átvesz azok közül, amit korábban az eltávolított agyfél végzett. A kislány bal oldala ugyan megbénult, de a műtétnek a személyiségre vagy a memóriára általában nincs hatása. A Johns Hopkins-ban évente átlag 12 ilyen műtétet végeznek 5 -10 éves gyerekeken.

Amikor az idegsebészek először kidolgozták az eljárást, megpróbálták a koponya egyik oldalán keletkezett üreget feltölteni, egy esetben steril ping-pong labdákkal, de aztán rájöttek, hogy az agy saját központi idegrendszeri folyadéka végül kitölti az üres teret.

Négy napig tartó műtét

1951-ben 96 órás műtéttel eltávolítottak egy óriási petefészek cisztát egy Chicago-i kórházban. Valószínűleg ez volt a világ leghosszabb műtéte. A beteg a műtét előtt kb. 300 kiló volt, derékkörfogata pedig 3 méter.

A ciszta eltávolítása után az 58 éves nő súlya kb. 150 kilóra csökkent. A műtét során a sebészek megcsapolták a cisztát, és lassan ürítették ki a folyadékot, hogy megelőzzék a hirtelen nyomáscsökkenést, ami megviselte volna a beteg már amúgy sem egészséges szívét. Négy napig tartott, míg a körülbelül 100 kilónyi folyadékot leengedtek. Azután eltávolították a cisztát, ami körülbelül 75 kilogramm súlyú volt.

Méhen belül végzett műtét

Egy 22 hetes terhes nőnek a Melbourne-i Monash Medical Centre-ben, Ausztráliában megoperálták a még meg nem született gyermekét, hogy megszüntessenek egy nagyon ritka állapotot, amikor a magzatburok szalagjai körbefogták a baba bokáit, ezzel megszakítva a vérellátást.

Általában az orvosok a 28 hétig várnak, hogy egy magzaton műtétet végezzenek, de beavatkozás nélkül a baba elvesztette volna mindkét lábát. A sebészek behelyeztek egy 2 - milliméter átmérőjű endoszkópot a terhes nő méhébe, lézerrel és elektromos árammal átvágták a szalagokat a baba bal lábán. Sajnos a jobb láb már fertőzött volt és menthetetlen. Akkor a baba csak hozzávetőleg 20 cm hosszú volt. Nyolc héttel a műtét után megszületett, két és fél hónappal a vártnál korábban. 4 napos korában megoperálták a jobb lábát, ami egy apró ütőéren csüngött. Ez a műtét volt a valaha legkorábban elvégzett méhen belüli műtét. Az orvosok remélik, hogy a kislány képes lesz járni.

A sebész, aki megoperálta magát

1921-ben, Evan O'Neill Kane, egy Pennsylvania-i orvos, be akarta bizonyítani, hogy az étert, -- ami akkoriban a leggyakrabban használt általános érzéstelenítő szer volt - túl gyakran használják, pedig kevésbé veszélyes helyi érzéstelenítőkkel lehetne helyettesíteni.

A jó doktor saját magát használta kísérleti alanyként, eltávolította saját féregnyúlványát, kizárólag helyi érzéstelenítőt használva. Felfeküdt a műtőasztalra és egy tükröt helyezett a hasa fölé. Három másik orvos tartózkodott a műtőben. Kane elvégezte azt a metszést, melyből el lehetett távolítani a féregnyúlványt, majd asszisztensei összevarrták a sebet.

A doktor meggyógyult. Azután 1932-ben 70 évesen Dr. Kane elvégzett egy még bonyolultabb műtétet önmagán, megoperálta a lágyéksérvét. A combverőérhez való közelsége miatt ez egy különösen kényes műtét volt. Kane elvégezte két óra alatt. Ráadásul tréfálkozott, miközben a a fontos erekhez közel varrogatott.

Arcátültetések

Egy francia férfi egy ritka betegségben szenvedett, ami rendkívül elcsúfító daganatokat okoz. 2007 januárjában új arcot kapott. A harminc éves férfi korábban számos előző operáción esett át, mellyel megkísérelték csökkenni a hatalmas daganatokat, melyet a neurofibromatosis nevű betegség okozott. Alig tudott enni remeteként visszavonulva élt.

Egy ritka genetikai eredetű betegségről van szó, melyet Von Recklinghausen-szindrómának neveznek; a szakértők szerint Joseph Merrick, az elefántember is 100 évvel ezelőtt ettől szenvedett.

A tizenhat órás műtét után a Párizshoz közeli Henri-Mondor Kórház plasztikai sebészetének vezetője, Laurent Lantieri közölte, hogy a műtéti team pótolta a beteg csaknem teljes arcát egy donor ajkai, orcája orra és orra átültetésével. A beteg nem hasonlít a donorra, mert arcának csontszerkezete nem változott.

Ez a harmadik arcátültetés, amit valaha végeztek, és ez volt a legkiterjedtebb. (2005-ben egy francia nőnél részleges arcátültetést végeztek, mert arcát szétroncsolta egy kutya. 2006-ban egy kínai férfinél végeztek részleges arcátültetést, egy medvetámadás után.)

Newsweek