Újdonságok a sebgyógyításban és a helyreállító sebészetben
Az amerikai Wake Forest-egyetem regeneratív orvostudományi intézetében szürreális világba csöppen a látogató, a tudósok élő szerveket hoznak létre, szívet, hólyagot, sőt, vesét is, amelyek az igazi szervekhez hasonlóan működnek.
|
regeneratív, orvoslás, helyreállító sebészet | InforMed Hírek6 InforMed 2008-05-12 22:29:02 | Dobos, L.| regeneratív, orvoslás, helyreállító sebészet |
Anthony Atala és 150 fős csapata bőr, csont, porc, ér és ideg előállításával is foglalkozik, bár ezek egyike sem rendelhető még meg. Igen nagy érdeklődést mutat a kutatók munkája iránt az Egyesült Államok hadserege is.
A háború ugyan egyenlő a földi pokollal, az orvosi kutatásokat azonban sajátos módon felgyorsítja. Az első világháborúban jöttek létre a vérátömlesztés módszerei, a második világháború során a penicillin használata került át az orvosi gyakorlatba. Egy nap az orvostörténészek majd úgy emlékeznek meg az iraki és afganisztáni háborúról, mint a regeneratív orvoslás kifejlődésének idejére. Ennek során úgy javítják ki a szervezetet ért sérüléseket, hogy műszervek beültetése helyett elősegítik az élő szövetek regenerálását. Az Egyesült Államok kormánya most 85 millió dollárral megalapította a fegyveres erők regeneratív orvostani intézetét.
A hadseregben óriási az igény a helyreállító technikákra. Az orvosi ellátás javulásának köszönhetően az Irakban és Afganisztánban megsebesült katonák 90 százaléka életben marad. Sokan térnek azonban haza súlyos arc-, fej- vagy végtagsérüléssel, amelyeket éveken át kell kezelni, és még így is maradandó károsodást okoznak.
Az égési sérülések áldoztainál például még a legalaposabb műtétek után is torz sebek maradnak, ami érzelmileg igen romboló hatású lehet.
Dr. Jörg Gerlach, a pittsburgh-i egyetem helyreállító sebészeti osztályának vezetője a betegek egészséges bőrfelületéről saját őssejteket izolál, majd egy speciális eszköz segítségével a sebesült bőrfelületre permetezi a sejteket. 2-6 hét elteltével a sejtekből működő bőr keletkezik. Hegesedés alig van, és mivel a beteg saját pigmentsejtjeit is felhasználják, az új bőr természetesnek látszik.
A kutatók egyes testrészek helyreállításán is dolgoznak. Kísérleteznek – bár még igen korai szakaszban – a szalamadráéhoz hasonló módszerrel ujjak kinövesztésével, és az orrukat elvesztett katonák számára kikísérletezték az orr helyreállításának módszerét is, amelynek során egy lebomló anyagból készült állványzatra viszik fel a beteg saját sejtjeit.
Hasonló módszerrel állítottak már elő működő vesét is, amely állatokba beültetve növekedésnek indult és kiválasztásra is képes volt.
Egy speciális gyulladáscsökkentő módszerrel elejét veszik a hegesedésnek, egy másik kutatócsoport pedig csontfehérjéből, növekedési faktorból és lebomló kötőanyagból víz hozzáadásával csontokat állít elő. A háború áldozatai így lesznek a kutatás úttörőivé.
Newsweek
A háború ugyan egyenlő a földi pokollal, az orvosi kutatásokat azonban sajátos módon felgyorsítja. Az első világháborúban jöttek létre a vérátömlesztés módszerei, a második világháború során a penicillin használata került át az orvosi gyakorlatba. Egy nap az orvostörténészek majd úgy emlékeznek meg az iraki és afganisztáni háborúról, mint a regeneratív orvoslás kifejlődésének idejére. Ennek során úgy javítják ki a szervezetet ért sérüléseket, hogy műszervek beültetése helyett elősegítik az élő szövetek regenerálását. Az Egyesült Államok kormánya most 85 millió dollárral megalapította a fegyveres erők regeneratív orvostani intézetét.
A hadseregben óriási az igény a helyreállító technikákra. Az orvosi ellátás javulásának köszönhetően az Irakban és Afganisztánban megsebesült katonák 90 százaléka életben marad. Sokan térnek azonban haza súlyos arc-, fej- vagy végtagsérüléssel, amelyeket éveken át kell kezelni, és még így is maradandó károsodást okoznak.
Az égési sérülések áldoztainál például még a legalaposabb műtétek után is torz sebek maradnak, ami érzelmileg igen romboló hatású lehet.
Dr. Jörg Gerlach, a pittsburgh-i egyetem helyreállító sebészeti osztályának vezetője a betegek egészséges bőrfelületéről saját őssejteket izolál, majd egy speciális eszköz segítségével a sebesült bőrfelületre permetezi a sejteket. 2-6 hét elteltével a sejtekből működő bőr keletkezik. Hegesedés alig van, és mivel a beteg saját pigmentsejtjeit is felhasználják, az új bőr természetesnek látszik.
A kutatók egyes testrészek helyreállításán is dolgoznak. Kísérleteznek – bár még igen korai szakaszban – a szalamadráéhoz hasonló módszerrel ujjak kinövesztésével, és az orrukat elvesztett katonák számára kikísérletezték az orr helyreállításának módszerét is, amelynek során egy lebomló anyagból készült állványzatra viszik fel a beteg saját sejtjeit.
Hasonló módszerrel állítottak már elő működő vesét is, amely állatokba beültetve növekedésnek indult és kiválasztásra is képes volt.
Egy speciális gyulladáscsökkentő módszerrel elejét veszik a hegesedésnek, egy másik kutatócsoport pedig csontfehérjéből, növekedési faktorból és lebomló kötőanyagból víz hozzáadásával csontokat állít elő. A háború áldozatai így lesznek a kutatás úttörőivé.
Newsweek
|
|
|








