Alagútszindrómák

Az úgynevezett " alagútszindrómák (tünetcsoportok)" a meglehetősen gyakran előforduló betegségek körébe tartoznak. Összességében egy fontos képlet - ér vagy ideg - leszorításából származó tüneteket és működési zavarokat jelentenek.

alagútszindróma, ideg, zsibbadás | InforMed Hírek9   InforMed
2011-06-20 14:44:14 | Király, G.| alagútszindróma, ideg, zsibbadás
A kézsebész elsősorban az idegek alagútszindrómáival találkozik a rendelőkben, s a feladat az, hogy a betegnek panaszokat okozó idegleszorítást gyógykezelje. A leggyakoribb e szindrómák közül a csukló magasságában, az úgynevezett középideg leszorításából származó tünetcsoport.

A kéz ujjaiban jelentkező zsibbadás

Az első panasz a kéz ujjaiban - hüvelyk-, mutató-, középső ujj és a gyűrűsujj belső felén - jelentkező zsibbadás. (A középideg ezt a területet látja el érzéssel.) Emellett felléphet hidegérzés, és nagyon jellemző az éjszaka jelentkező fájdalom ugyanezen a területen, valamint nagyon jellemző a kéz elügyetlenedése.

A legtöbb esetben a betegek valamilyen fokozott igénybevétellel, a kéz kifáradásával, megerőltető fizikai munkavégzéssel hozzák összefüggésbe panaszaikat. (Bizonyos értelemben van is igazság emögött, erre még később visszatérek.)

A betegség lényege az, hogy a csukló magasságában a középideg nyomás alá kerül. Az ideg ugyanis az ujjakhoz menő hajlítóinak között fut egy rendkívül szűk alagútban, melynek falát háromnegyed részben csont alkotja, negyedrészben erős szalag. Ebben a szűk alagútban az esetlegesen megemelkedett nyomásra az ideg igen érzékenyen reagál. Az ideg a legkényesebb élő szövet, mely a neki nem megfelelő, fokozott nyomású környezetben igen gyorsan károsodik, a benne futó mikroszkopikus idegszálak egy része nem vezeti az ingerületet, s ez okozza a zsibbadást. Ha ez a fokozott nyomás a " csuklóalagútban" hosszabb ideig fennáll, az idegszálak kezdenek elhalni, s ilyenkor már visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg, a panaszok állandósulnak, sőt, amennyiben nem avatkozunk közbe, egyre több idegszál elpusztulásával az állapot romlik.

Hasonló a helyzet a könyök belső oldalán futó singideggel is. Itt is egy csontos alapú vályúban fut az ideg körülbelül 3-4 cm-es szakaszon, felette egy gyengébb szalag fut, ez borítja be és védi. A panaszok itt is hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy ekkor a gyűrűs- és kisujj zsibbad, valamint a kéz külső fele, s itt jelentkezik az éjszakai fájdalom.

Gyakran az egyszerű, hétköznapi ujjmozdulatok is nehezítetté válnak.

A kiváltó ok sokféle lehet

Az alagútszindrómák oka sokféle lehet. Leggyakrabban az ok pontosan nem deríthető fel, és a műtét során csak azt észlelik, hogy az ideg feletti szalag megvastagodott, heges, ez okozza a nyomást. Néha kideríthető, hogy korábban valamilyen sérülés vagy törés volt ezen a testtájon és a kissé elbillent helyzetben gyógyult csont, vagy hegesedett lágyrész okozza az ideg nyomását. Ugyancsak szerepelhet kiváltó okként idült ínhüvelygyulladás, kisebb jóindulatú szövetszaporulat.


Mi a teendő ilyen panaszok esetén?

Keresse fel háziorvosát, s mondja el neki panaszait, aki a panaszok alapján a megfelelő szakrendelésre irányítja. Amennyiben valóban a fent leírt tünetcsoport állapítható meg, egy elektromos vizsgálattal lehet igazolni, vagy kizárni az alagútszindróma fennállását. Ha ez a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az idegben az ingerületvezetés lelassult, vagy egyáltalán nincs vezetés, ez azt bizonyítja, hogy leszorítás alatt van az ideg. Ekkor kell kézsebészhez fordulni.

A legtöbb esetben csak műtéttel lehet segíteni a panaszokon: felszabadítani az ideget a leszorítás alól. Abban az esetben, ha még igen enyhék a panaszok, meg lehet kísérelni valamilyen fizikoterápiás vagy gyógyszeres kezelést, mely csökkentheti a szövetek leszorítást okozó duzzanatát. Ha azonban ez nem vezet eredményre, mégiscsak a műtét válik szükségessé.

Nagyon fontos tudni azt, hogy kezdeti állapotban még igen jó eredménnyel kecsegtet a műtét, és a beteg gyakorlatilag teljesen panaszmentessé válhat, de abban az esetben, ha már komoly károsodások léptek fel az idegen belül, csak javulást lehet a műtéttel elérni, de nem teljes panaszmentességet. Mégis javasolt ilyenkor is a műtét, mert a további állapotromlást ezzel meg lehet előzni. S ez utóbbit tartsák mindig szem előtt: a megelőzés a legfontosabb! Nem akkor kell orvoshoz fordulni, amikor már nagy a baj. A kis bajt kis beavatkozással, a nagy bajt csak nagy beavatkozással lehet megoldani. Ez mind a beteg, mind az orvos érdeke!

Értékelje a cikket: 


LEGJOBB CIKKEK
LEGOLVASOTTABB CIKKEK