Tudjuk, hogy viszonylag nagyszámú gyermek teljesít rosszul a tesztek során, és csak kis hányaduk lesz később skizofrén. A 30 éves követési idő alatt a résztvevők 1 %-a részesült kezelésben skizofrénia miatt, és további 2,5 % nem kapott kezelést, bár tüneteik megfeleltek a skizofrénia feltételeinek.

A kimenetel ismeretében a kutatók visszakeresték a gyermekkori pszichológiai tesztek eredményeit, és megállapították, hogy azok a gyermekek, akik később betegek lettek, végig rosszabbul teljesítettek a verbális teszteken, és más, például memória- és tanulási nehézségek is mutatkoztak.

Az elemzések során két mintázat látszott: a felnőttkori skizofréniában szenvedőknél gyermekkorban károsodott a vizuális és verbális tanulási képesség, az érvelés és a koncepció-kialakítás képesség is. Másrészről kisebb ütemben fejlődött az információ-feldolgozási képesség, a figyelem, a térbeli problémamegoldó képesség és a munkamemória.

Továbbra is rejtély, hogy miért alakul ki a skizofrénia, de a mostani eredmények alapján talán közelebb juthatunk a magyarázathoz. Lehetséges, hogy az a gyermek, akinek nagyobb erőfeszítést jelent, hogy értelmet találjon a világban, szociálisan jobban izolálódik. A serdülőkor során fellépő stressz egy olyan inger-lökést jelenthet, amit nem tud feldolgozni, és így tévhitekbe zavarodik.

A tesztek által kimutatott fokozott kockázat lehetővé teszi a megelőzést is, bár nem biztos, hogy a rosszul teljesítő 20 %-nál mindig érdemes gyógyszeres terápiához nyúlni - ebben az esetben 19 % feleslegesen kezelődne, és értelmetlenül szenvedne a gyógyszerek mellékhatásától. Talán nem is a gyógyszeres megelőzésen lenne a hangsúly, hanem inkább a kognitív támogatáson.

Medicalnews Today