Különös, hogy gyakran még az orvostanhallgatók sem ismerik eléggé Hippokratész nevét. Egy megkérdezett csoport az orvostudomány történetéből elsőként Harold Shipman, a többszáz beteget meggyilkoló orvos nevét említette, másodikként szerepelt dr. House, a sorozat kitalált orvosa, és csak harmadik helyen említették Hippokratészt, az ókori orvostudomány atyját, az eskü szövegének feltételezett szerzőjét.

Apollón, a gyógyítás istene egy emberi lénnyel, Koronisszal esett szerelembe, aki azonban megcsalta őt. Apollón nővére bosszúból megölte a nőt, aki várandós volt Apollón gyermekével. Apollón őt már nem tudta megmenteni, de a meg nem született gyermeket igen, ő volt Aszklepiosz, akinek lányai Hügeia és Panakeia, az egészség és a gyógyítás istennői. A legenda szerint Hippokratész maga Aszklepiosz egyik fiának a leszármazottja.

Az eskü szövege a következő szavakkal kezdődik: „Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra, Hügeiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket tanúként hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom a következő kötelességeimet…”

Az eskü így folytatódik: „Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami árthatna nekik.”

Más szóval: az orvosnak a beteg legjobb érdekében kell cselekednie, és ha igazságtalan körülmények állnának fenn, az orvosnak mindent meg kell tennie ezek elhárítása érdekében.

A következő rész látszólag az eutanáziáról szól. „Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok.” Két tudós, Littre és Miles szerint azonban ez a rész az orvosok politikai gyilkosságokra történő felhasználására vonatkozik, ez ugyanis igen gyakori volt abban az időben. Maga az eutanázia szó („könnyű halál”) csak egy évszázaddal később keletkezett.

„Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.” Ezt a mondatot általában az abortusz elutasításának vélik, ám akkoriban az abortusz legális volt, szájon át szedhető szerekkel történt. A szöveg a hüvelybe abortusz céljából felhelyezett gyapjúdarabra vonatkozik, mely halálos fertőzést okozhat, így az eskü szerzőjének inkább klinikai, semmint etikai kifogása lehetett az abortusz ellen.

A következő mondat –„tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat” – a szakmai tisztesség témáját érinti, az orvosnak tartózkodnia kell az erkölcstelen viselkedéstől, és ellen kell állnia a kiváltságos helyzetével járó csábításoknak (például a mai gyógyszergyárak bőkezű ajándékainak).

„Soha nem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük” – szól a sebészetet érintő rész. Gyakori félreértés, hogy az eskü tiltja a sebészi beavatkozást, holott csak arról van szó, hogy az orvos ismerje be korlátait, és bizonyos eseteket szakorvoshoz irányítson.

A következő rész azt tárgyalja, amikor az orvos belép a beteg házába: „Minden házba a betegek javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától.” Ez a kijelentés arra utalhat, hogy akkoriban nemigen bíztak meg a gyógyítókban.

Az utolsó előtti bekezdés a bizalom kérdését érinti: „Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is, a társadalmi érintkezésben – nem fogom kifecsegni, hanem megőrzöm.” Ez teljes egészében érvényes a mai időkre is. A beteg a legszemélyesebb információit osztja meg az orvosával, és feltételezi, hogy mások erről nem szereznek tudomást.

A szöveg az esküt tiszteletben tartók jutalmáról szóló résszel végződik: „Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg, örvendhessek életem fogytáig tudományomnak s az életemnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.”

A technológia fejlettsége, az esztétikai sebészet, a komplementer gyógymódok, a gyógyszergyárak és számos más csábítás korában, azaz napjainkban, a hippokratészi eskü ugyanúgy érvényes, mint bármikor az idők során.

BBC News