A folyóirat a sejtek újraprogramozását az év tudományos áttöréseként emlegeti, de mellette kilenc hasonlóan jelentős tudományos teljesítményről is beszámol.

„Amikor az újságírók és a szerkesztők a legnagyobb sikereket válogatták, olyan kérdésekre keresték a választ, amelyek a világegyetem alapvető működését feszegetik, illetve utat mutatnak a jövőbeli felfedezések számára.

A győztesünk, a sejtek újraprogramozása, egy egészen új területet nyitott a biológiában, és esélyt nyújt arra, hogy életmentő felfedezéseket tegyünk” – fogalmazott a folyóirat egyik szerkesztője.

Két évvel ezelőtt egérkísérletek során kiderült, hogy kitörölhető a sejt „fejlődési memóriája” pusztán négy gén beültetésével. Ezután a beavatkozás után a sejt képes volt egészen más típusú sejtté is fejlődni.

Idén látványos továbblépésre került sor: különféle betegségekben szenvedő páciensekből származó sejteket sikerült őssejtté programozni. Ez azért különösen jelentős eredmény, mert sok betegséget szinte lehetetlen állatmodellekben tanulmányozni, így nagy szükség van az őssejttenyészetekre. A létrehozott sejtek növekedtek és osztódtak a laboratóriumban, és arra is képesek voltak, hogy másfajta sejtekké alakuljanak: például olyan olyanokká, amelyek az adott betegségben kórosan működnek.

Egy másik kutatócsoport az őssejt állapotot kihagyva érte el, hogy az egyik típusú hasnyálmirigy sejt (az úgynevezett „exokrin sejt”) közvetlenül egy másfajta sejtté („béta sejt”) alakuljon.

Ezek a sejtek nagy szerephez jutnak majd a betegségek kialakulásának tanulmányozása során, és hasznosak lehetnek az egyes gyógyszerek hatásának vizsgálatakor is. Sőt, ha az újraprogramozási technológia kifinomodik, arra is lehetőség lesz, hogy a pácienseket a saját újraprogramozott sejtjeikkel gyógyítsák meg.

Tekintsük át a többi kilenc toplistás tudományos felfedezést is:

Exoplanéták – hisszük, ha látjuk: Idén először közvetlenül figyeltek meg olyan bolygókat, amelyek nem a nap körül keringenek. Ehhez speciális teleszkópokra van szükség, ami elkülöníti a bolygók gyenge fényét a csillagok ragyogásától.

A daganatok génkatalógusának bővítése: több daganatos sejt génállományának vizsgálatával több tucatnyi mutációt sikerült azonosítani, ami az osztódás fékjének oldásával daganatok kialakulásához vezethet.

Új, rejtélyes anyagok: a magas hőmérsékletű szupravezetők ellenállás nélkül vezetik az áramot. 2008-ban egészen új családját fedezték fel ezeknek az anyagoknak, amelyek réz-oxigén helyett vas összetevővel bírnak.

Fehérjék működés közben: biokémikusok megfigyelték, ahogy bizonyos fehérjék kapcsolódnak a célmolekuláikhoz, így változtatva meg a sejtek anyagcseréjét és a szövetek jellemzőit.

Megújuló energia – rendelésre: ígéretes lehetőséget fedeztek fel, arra, hogy az időszakosan működő nap- és szélerőművek által termelt energiát ipari mennyiségben tárolják. A kobalt-foszfor katalizátor segítségével víz bontható hidrogénné és oxigénné, ami később energiacellákban hő termelésére felhasználható.

Videó-magzat: 2008-ban eddig nem látott részletességgel sikerült megfigyelni a sejtek mozgását egy magzat kifejlődése során: a zebrahal embriójának növekedése kapcsán 16 000 sejt mozgását követték a fejlődés első napján.

„Jó zsír”: az elhízás újfajta kezelésére lesz lehetőség, kutatóknak sikerült ugyanis a zsír elégetésével hőt termelő „jó” barna zsírszövetet izommá alakítani.

A világegyetem tömege: fizikusok számításai kutatták, hogy a világegyetem standard modellje segítségével megállapítható, hogy mekkora a protonok és a neutronok együttes tömege.

Gyorsabb, olcsóbb génmeghatározás: idén a legújabb génmeghatározási módszerek a daganatos sejtektől a gyapjas mamutig terjedő skálán tette lehetővé a génállomány meghatározását.