Csődveszélyben a lázadó kórházak - Ha nem írják alá a szerződést, kevesebb pénzt kapnak
Mélyen zsebbe kell nyúlniuk azoknak a kórháztulajdonosoknak, akik az ágyszámleépítés miatt tiltakozva nem kötnek szerződést az egészségbiztosítóval. Így ugyanis a korábbi összeg kétharmadát kapják. Szakértők szerint a lázadók csődbe mehetnek.
Eddig elhangzott az 50 és a 70 is, ha a kórháziágyszám-szűkítés miatt lázadó tulajdonosokat - tipikusan ellenzéki önkormányzatokat - említették, de az egészségbiztosítónak egyelőre nincs pontos adata arról, hogy hányan nem írják alá az új struktúra működtetésének áráról szóló szerződést. Az ellenzéki városvezetők a nyilvánosság előtt gyakran említik, hogy elfogadhatatlan az új helyzet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vélhetően nekik is üzent, amikor egy hétvégi szocialista pártfórumon arról beszélt, hogy a gyógyítást nem befolyásolja, ha a kórház fenntartója tiltakozásul nem köt szerződést az egészségbiztosítóval, de az önkormányzat sokat veszíthet. Példaként Esztergomot említette, ahol az önkormányzat havonta 20 millió forintot veszíthet, ha nem írja alá a szerződést, amit saját zsebből kell kifizetnie.
A betegeket ugyanis nem érheti kár. Aláírástól függetlenül mindenkit kifogástalanul el kell látni. Akkor is, ha a szerződésüket meg nem újítók az egészségbiztosítótól csak a korábbi bevételük 70 százalékát kapják. Az általános szabály szerint ez valamennyi kórház esetében így történik, csak az új helyzetre is szerződőknek az elvont 30 százalékot differenciáltan visszaosztják. Azaz lesz olyan intézmény, amely az elvont pénzénél jóval többet kap vissza. A kórházak viszont senkit nem küldhetnek el, és nem adhatnak a korábbinál "takarékosabb" terápiát. Őket ugyanis az Egészségbiztosítási Felügyelet ellenőrzi, s ha kell, szankcionálja is. A tulajdonos önkormányzat területi ellátási kötelezettsége ugyanis megmarad, ennek eleget kell tennie.
A "renitensek" ugyanakkor nem pályázhatnak fejlesztési forrásokra sem. Sok elégedetlen önkormányzat bírósághoz fordult, de ez aligha viszi közelebb őket a megoldáshoz. A perek elhúzódhatnak, és aligha lesz olyan bíróság, amely kimondaná, hogy a hatályban lévő törvényt nem kell végrehajtani. A pillanatnyi helyzetben viszont a szokásos bevétel kétharmada biztosan nem lesz elég a működésre. A kieső forrásokat pótolni kell. S ha a biztosító nem fizet, a tulajdonosnak kell pótolnia a kórház működtetéséhez hiányzó összeget. Elképzelhető, hogy az intézmény szállítói tartozása növekszik majd. Emiatt egyes szakértők decemberre jósolják az első kórházcsődöket.
Tovább >>
A betegeket ugyanis nem érheti kár. Aláírástól függetlenül mindenkit kifogástalanul el kell látni. Akkor is, ha a szerződésüket meg nem újítók az egészségbiztosítótól csak a korábbi bevételük 70 százalékát kapják. Az általános szabály szerint ez valamennyi kórház esetében így történik, csak az új helyzetre is szerződőknek az elvont 30 százalékot differenciáltan visszaosztják. Azaz lesz olyan intézmény, amely az elvont pénzénél jóval többet kap vissza. A kórházak viszont senkit nem küldhetnek el, és nem adhatnak a korábbinál "takarékosabb" terápiát. Őket ugyanis az Egészségbiztosítási Felügyelet ellenőrzi, s ha kell, szankcionálja is. A tulajdonos önkormányzat területi ellátási kötelezettsége ugyanis megmarad, ennek eleget kell tennie.
A "renitensek" ugyanakkor nem pályázhatnak fejlesztési forrásokra sem. Sok elégedetlen önkormányzat bírósághoz fordult, de ez aligha viszi közelebb őket a megoldáshoz. A perek elhúzódhatnak, és aligha lesz olyan bíróság, amely kimondaná, hogy a hatályban lévő törvényt nem kell végrehajtani. A pillanatnyi helyzetben viszont a szokásos bevétel kétharmada biztosan nem lesz elég a működésre. A kieső forrásokat pótolni kell. S ha a biztosító nem fizet, a tulajdonosnak kell pótolnia a kórház működtetéséhez hiányzó összeget. Elképzelhető, hogy az intézmény szállítói tartozása növekszik majd. Emiatt egyes szakértők decemberre jósolják az első kórházcsődöket.
Tovább >>
|
|
|








Hozzászólását nem törlöm, lássák mások is, milyen emberek vannak.