Több mint száz éve tartjuk nyilván államilag a halálozási adatokat, az utóbbi másfél évtized az egyik legsikeresebb időszak, ami a várható élettartam javulását illeti - állítja Józan Péter, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke. Szerinte a köztudatban még mindig az van, hogy a hazai adatok tragikusak, pedig Magyarországon az utóbbi 15 évben az életkilátások jelentős mértékben javultak. Józan Péter hozzáteszi: volt is honnan javulniuk, hiszen nagyon rosszak voltak a mutatóink, és még most is azok, hiszen "ennyi idő alatt nem lehetünk sereghajtókból éllovasok". Ezért nem léptünk előre nemzetközi összehasonlításban, de van fejlődés.

- 1993-ban 150 ezren haltak meg, 2008-ban már csak 130 ezren, úgy, hogy közben öregedett a társadalom - hangsúlyozza. 1993-ban 31 százalék esélye volt egy 30 éves férfinak arra, hogy meghal a 60. születésnapja előtt. 2007-ben már csak 23 százalék. Igaz, hogy 1965/66-ban, Magyarország legjobb évében (legalábbis ebből a szempontból) csak 16 százalék volt ez az esély.

A fordulat éve 1994 volt: azóta javulnak (újra) az életkilátások. - 4,3 évvel nőtt a születéskor várható élettartam az elmúlt másfél évtizedben - hangsúlyozza a professzor. Ez a fordulat az összes volt szocialista országban bekövetkezett: Csehországban már 1990-ben, Lengyelországban '92-ben, míg Bulgáriában csak 1997-ben. A javulás mértéke is eltérő: a cseheknél 5,2 évvel, a bolgároknál csak 2,4-del, de mindenhol nőtt a várható élettartam. Eközben az unió 15 régi tagországában 3,4 évvel javultak az életkilátások.

Bár mindkét nem várható élettartama javult, különösen a férfiak profitáltak az elmúlt időszakból - mondja Józan Péter. Prózai okból: ők sokkal rosszabb helyzetből indultak. A nők esetében az emelkedés kisebb mértékű, Józan Péter szerint többek között azért, mert a fiatal nők körében radikálisan nőtt a dohányosok száma. - A férfiak körében viszont, ha nem is csökken számottevően, de már nem nő sem a dohányosok, sem az alkoholisták aránya - magyarázza. A másik - mindkét nemet érintő - ok a rendszerváltozás után egyre szélesebb körben terjedő egészségtudatosság. - Az élesebb versenyt, a nagyobb stresszt csak az bírja, aki egészséges. Vagyis sokaknak nemcsak lehetőség, hanem kötelesség lett az egészségmegőrzés - állítja. Emellett szerinte minden baj ellenére javult az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága a nagy hatású gyógyszerek és orvosi beavatkozások következtében.

Úgy véli, hacsak nem történik valami rendkívüli esemény, 15-20 év múlva elérhetjük a mostani uniós átlagot.

Tovább >>